(a mesekönyv illusztrálás ajánlott elméleti menete)

KAPU-ELMÉLET

Nem minden gyermek alkalmas arra, hogy, ha képek (vizuális élmény) nélkül felolvasunk neki 1-2, vagy akár 40 oldalt azt türelmesen végighallgassa. A vizuális bevezetés feloldja, leköti, megnyitja mélytudati kapuit. Olyan ez, mint  a csontkovácsolás előtti masszázs: hidegen nem szabad művelni, mert ellenkező hatást érünk el. Vagy törik a csont, vagy hárít a tudat. A jó kapunyitó kép segítségével a gyermek könnyebben kezd leválni a má-ról, a hétköznapok világáról lassan-finoman bemelegszik.

Illusztráció esetén nem a konkrét szöveg visszaadására kell törekednünk, hanem csak abból kiindulva.

Pl: az illusztráció lehet kevesebb, mint a szöveg:  magyar népmese esetén, elegendő akár egy szimbólum, (rejtett kapu) amely megnyitja a gyermeki fantáziát és elvezet a magyar lélek közös tudatalattiába.

De a kapu lényeg. Ott kell legyen.

Példák:

Pl. egy sűrű erdő nem feltétlen úgy jeleníthető meg, hogy megrajzoljuk az összes levelet és faágat.

• lehet elmosódott sfumátós, sejtelmes folt
• lehet játszani a fény-árnyékokkal, színek térhatásával.
• lehet szimbolizálni: egy-egy típuslevelet az előtérben, a többit hátul. Így sokkal kedvezőbb kapuhatást érhetünk el, mint esetlegesen akár az összes levél fotónaturalisztikus ábrázolásával. (mely unalmassá, érdektelenné válhat, és kapuzáráshoz vezethet)

Nagyon erős irodalmi igényesség esetén pl: Kosztolányi egy őszi versének illusztrálása esetén, a költői erő sokkal jobban dimenzionálja, kifejezi a bennünk alakuló képet, mint a 2 dimenziós kép. Itt csak jelezni szabad. Ne tompítsuk a költői színeket, ne erőltessük saját elrendezésünket. A jelzést is mellőzném, de a gyermekek miatt az emlékeztetés miatt kell a kép. Lehetőleg fekete-fehér. (A fekete-fehér képnél rákényszerül a fantázia a színezésre. A jelzésértékű formánál pedig kénytelen lesz kreatívan fantáziálni. Ellenben a konkrét színes illusztráció megbénítja a fantáziát és ráerőltet a tudatra. Béklyóba zár.)

Lényeges, ha később a gyermek egyedül nézegeti az adott  könyv képeit, újra átélje a tanításokat akár szöveg nélkül is.

Itt fontos a képek kiválasztása, hogy az illusztrátor mely megjelent belső képét választja, melyik illeszkedik legjobban, tematikusan, pszichológiailag, pedagógiailag és nem utolsó sorban tartalmilag is. Ezek közül, (ha több megjelenő kép terv van) melyiket tartja a legfontosabbnak? Itt megint a gyermekre kell gondolni (ízlés..pl. ha a róka  szájában viszi a tyúkot ne legyen véres stb)

Mi emberek lelki síkon is párhuzamosan létezünk. Tudatalatti vagy mélytudati szintre kell eljutnunk, vagy felszínre kell hozni a mélytudatot ahhoz, hogy tudatfölöttivé váljon.

Álmunkban repülünk, víz alatt úszunk képesek vagyunk elszakadni fizikai mivoltunktól. A mese is ezt hivatott előidézni. A jó illusztráció megnyitja a kaput a mélytudati világba, így a mesét már nem halljuk, hanem velünk történik.

Hogyan érhetők el ezek a hatások?

1.LÉNYEG MAGA A GYERMEK

Van, akinek természetes, van, akinek fel kell hozni, szabadítani, előhalászni élete tengeréből a saját gyermeki lelkét. A nagy empatikus képességű embereknek ez könnyebben megy, de a komplexusokkal küzdő elnyomott személyiségeknek jóval nehezebb. Ők különböző meditatív technikákra vagy más feloldó terápiákra szorulhatnak.

2. STÍLUSVÁLASZTÁS

A mese mondanivalója, tartalma szerint, a gyermek életkora vetületében illeszkedjen  az illusztrálási technikához, stílushoz.

Lássunk itt pár példát.

Magyar népmesék vagy népi mondókák:

Fantáziadús ábrázolásmód, mely bátor színeket alkalmazhat. Nagyon fontos a sematizálás és az illeszkedő népi motívumok használata. Itt használhatjuk legjobban a regresszív és archaikus mélytudatból előtörő képeinket. A téri ábrázolás el is maradhat, szinte elég az absztrakt síkbéli látvány. Kevés, egyszerűsített kép többet ad. Hagyjuk a kollektív tudatot bekapcsolódni.

 Pósa Lajos meséi kicsiknek:

 Játékos, kicsit régies, gyermek figyelmét aprólékosan lekötő részletességgel megjelenített kedves konkrét, humoros állatfigurák. Emberi ruhákba bújtatva. Népi elemekkel.

 

Pósa arany-ezüst mesekönyv:

Nagyobb gyermekeknek való míves nyelvezete miatt szimbolikus rajzok, szecessziós, stilizált képek, végig használva a női és férfiszimbolika népi-archaikus jegyeit. A mesék lélektani hatása miatt, pszichológiai értelemben figyeljünk a szereplők elhelyezkedésére a papíron: pozitív és negatív irányok tudatos használata is szükséges.

Wass Albert mesék:

A mesék pontos természetismertető leírásai miatt az előzéklapon akár egy gyerekekhez szóló növény, állat-határozó készítése is szóba jöhet. A természethű háttér, a megszemélyesített beszélő állatfigurák miatt egyszerüsített, lényegretörő, főszereplők előtéri megjelenítése, emberi jegyekkel.

Óvodásoknak szóló versikék:

gyermekrajzi szinten naív, síkbeli illusztrációk, háttér nélkül, vastag, egyszerű színes vonalakkal. Az illusztráció itt az emlékeztetés miatt szükséges. A még olvasni nem tudó gyermek a kis képre bökve jegyzi meg a verset. Később kép alapján kéri majd saját igénye szerint.  Ha nincs kép, nem vesz a versről tudomást.

Mikes Lajos: Sanyi manó könyve:

modern, fantáziadús, vegyes technikával sok minden belefér pl. organikus kollázs, rétegháló alkalmazása. Bártan elszállhat az illusztrátori fantázia, sokat bevihet saját egyéniségéből.

Bölcsődés leporellók:

a színhatás felülírja a formát, a kisded látásához igazodva, aki először színeket észlel, s a formákat később ismeri fel. Komplementer színek tudatos alkalmazása szövegtől függően. Pl. egy altatónál kevesebb komplemeter-használat a nyugtató hatás miatt, egy figyelemfelkeltő versikénél több komplementer a figyelem fenntartás miatt. Előnyben részesítjük a nagy formákat, és az egyszerüsítést, felismerhetőséget. Teljes gyermeki szabadság, torz arányok. Mosoly.

Mátyás királyról szóló kötet:

történelmi stílushoz és korhoz szigorúan igazodva, (viseletek, fegyverek, használati tárgyak stb.) alaposan felkészülni, majd a kor díszítő- és ábrázolóművészetét, iniciáléit, kódexeit, ezek belső arányait tanulmányozva szigorú szabályok szerint lehetőleg korhű technikákkal illusztráljunk. Lehet antikolni, aranyozni, patinázni.

3. FŐSZEREPLŐVEL VALÓ AZONOSULÁS

Meg kell találni a mesében a gyermeket!

Mindig a jó a gyermek. A fejlődéshez feltételezzük és predesztináljuk, hogy a gyermek jó. Így tudja beleélni magát majd a pozitív hősbe, s önmagában, belülről játszódik a mese. Nem kívülről szemlél.

Óvakodni kell a főszereplő tipizálásától pont azért, hogy minden gyermek beleélhesse magát. Leegyszerűsített, idealista kifejezésmód szükséges.

4. A TÖBBI SZEREPLŐ ARCHETIPIZÁLÁSA

A mellékszereplők egy-egy archetípust képviselnek. Ezeket meg kell találnunk és intenzíven kifejezésre hozni, megjeleníteni.

Pl:

• gonosz: vasorrú bába,
• agyafúrt: manó, törpe
• kegyetlen: farkas, hét fejű sárkány
• ravasz: róka,
• okos: varázsló, legkisebb királyfi, Mátyás király..
• Kapzsi: gazda, király
• Emberséges: szegény legény,
• Igazságos: Mátyás király, király
• Bátor: legkisebb királyfi

Az archetípusok használata a mese üzenetének fontossága tükrében:

Minden mesének van egy fő üzenete, s ezt hivatottak a különböző archetipikus karakterek együttesen megjeleníteni. Az üzenetek hatását az illusztráció fokozhatja, előhívását segítheti, ha megfelelően ábrázolja a karaktereket. Próbáljuk meg egyre rövidebben, akár tőmondatokban megfogalmazni a mese üzenetét (direkt nem tanulság szót használok, mert az csekély az üzenet értékhez képest és direkte módon nem is úgy hat, mint egy rejtett üzenet).

Meg kell határoznunk a mese üzenetének fontosságát is.

Nagyon sok múlik az illusztrátoron, ha elsiklik az üzenet fontossága fölött és mást helyez előtérbe pl. a szórakoztatást, vagy saját egyéni uralkodó formai stílusát, elveszítheti az amúgy illusztráció nélkül is tökéletes mese mondanivalójának lényegét. Ezért a mese-illusztrálás céljának legutolsó sorába állítanám a dekoráció a humor és nevettetés szórakoztatás célját.

Néhány példa az üzenetekre és a fontosságra:

Wass Albert: Éjjeli pávaszem, Pósa Lajos: Tizenkét fekete varjú:

Anyai önfeláldozás két szép példája

W.A : A vén gombacsináló

Ne ítélj igazságtalanul!

Pósa Lajos meséi:

Szerepbeleélések, egyben felkészítés a felnőtt életre, egészséges, mélyen hívő, ideális családmodell: Apa, Anya,Gyermek szerepek.

Sanyi manó könyve:

Kelta világtípus (felvilág-alvilág, manók, boszorkányok))

Nagy fokú empátiára való nevelés. (Üstfoltozó, Bádogos)

Pósa Lajos: Arany-ezüst ikerkönyv:

Szimbólumpárok és ellentétek szerepe: (napfiú és holdleány)

5. KAPUNYITÁS

A gyengéd bevezetés majd a főszereplővel való azonosulás után elérkeztünk végre a kapunyitáshoz, amely a Szárnyak megnövesztésével kezdődik. Majd a gyöngéd elengedéssel (nem ellökés). Az utazót (olvasót, mesét hallgató gyermeket) szárnyaival felruházva idáig kísértük. Ha eddig minden sikerült, innentől már egyedül repül majd a mélytudati úton.

A kapunyitás célja: a belső tudatalattinkban való utazás, egyedül egy másik világba.

A kapu elmélet technikái:

Ahhoz, hogy a kapu mintegy varázsütésre valóban megnyíljon, óvakodnunk kell a túl konkrét és realista ábrázolásmódtól. Ennek ellenkezőjére törekedjünk.

Ezt elérhetjük számos festészeti stílussal és ezek kombinációival pl:

• sfumato
• impresszionista
• szürrealista
• fény-árnyék hatás
• szimbólumok használata
• Térbeli mélységek
• Komplementer színek
• színek tudatos használata: pl.
  • anyaméh szín = biztonság,
  • lila = spirituális réteg,
  • piros = figyelemfelkeltő,
  • zöld = nyugalom,
  • kék = lelki élmény,
  • fekete szín mellőzését javaslom.

A kapu elhelyezése:

A képen belül: ösztönösen történjen!

Én ezt úgy szoktam, hogy a kép megtervezését először egész apró méretben kezdem el. Pár cm-esben. Ilyenkor az agy a lényeget látja és jeleníti meg. Az irányok rögtön kialakulnak, gondolkodás nélkül ösztönösen tudom, hol a boszorkány háza, vagy honnan és merre repül az angyal. Melyik oldalon áll a medve és merre fut az ösvény.

A kapu elhelyezése történhet a

• háttérben, az
• előtérben
• vagy akár az egész képen pl. Rudolph Steiner (Waldorf). Ebben az esetben az egész kép egy nagy kapu. (A teljes képi kapunak az a veszélye, hogy a kevésbé fantáziadús gyermek elvész a bizonytalanságban és nincs kézfogója, így a fantáziája nem megindulni fog, hanem elbátortalanodhat.)

A színezés csak rávezeti a gyermeket a látásra. Ha sikerül megnyitnunk a kaput, a belső képek már saját élményei lesznek, melyeket mindig átérez, ha ránéz a kapu képre.

Cél, hogy a belső képek jó hangulatot keltsenek, megnyugvást és odafigyelést akár a természet apró rezdüléseire.

Impresszionista előadásban bizonyos foltokkal, színfoltokkal adható vissza az adott vers, mese hangulata. A konkrét szereplők (állatok, növények, emberek) szintén elmosódott széllel jelenhetnek meg, teret adva gyermeki fantáziának, amely a vers vagy mese szövegét hallgatva óriásivá dagad. Az elmosódott képekből minden gyermek saját érzései szerint formál élményt.

Pl szirmokban hull vaksötét meghagyva ebben az esetben Radnótinak a színezést.

6. SZEREPLŐK ELHELYEZÉSE

A pszichológiában használatos irány-elmélet szerint (jobb felső sarok = legpozitívabb, bal alsó = legnegatívabb, jobb alsó = közepesen jó, bal felső = közepesen rossz) és ennek árnyalatai mind megtalálhatóak.

A művész ösztöne felül kell bírálja az elméletet, tehát először hallgassunk az ösztöneinkre és csak azután jöhet az elmélet.

Ahogy a kapu elhelyezésnél már említettem: Fontos először egész kicsiben megrajzolni minden képet. Ez rávezet a lényeglátásra később.

Pl: Pósa Lajos: Gyűrű, szelence, virág c. verses magyar népmeséjében a repülő sas elhelyezése a képen.

A sas ebben a mesében az egykor bajbajutott lény, majd szabadításáért most hálás segítő. Nekem óriásiban jelent meg, balról jobb felé (negatív irányból pozitívba) szállva. A madár akkora volt az első ösztönös rajzomban, hogy rá sem fért  papírra, csak egy részlete, a feje és a szárnyai. Kinagyítva merészen óriásnak tűnt. Ne féljünk az érdekes nézetektől és arányoktól.

Az aranymetszésben van a csőrében hozott virág. A mese szerint a föld legszebb virága. Ez egy népi virágszimbólum, hiszen mi is lehetne a legszebb? A harangvirág, vagy a margaréta? Természetesen egyik sem. Ez egy szimbolikus mese. Nem tipizálhatunk. Maga a sasmadár sem valóságos. Nem réti sas és nem parlagi sas. Ez egy mitológiai élőlény, emberi tulajdonságokkal. Akár egy turul, vagy egy griffmadár vagy főnix. Kinek mi. Szárnytollai mind csodatévőek.

Nézzünk egy másik példát Pósa Lajos: 12 fekete varjú c. népmeséjéből: Amikor a főszereplő a vadon erdőbe ér a jelen még a tudat erdejében bolyong  meglátja a fényt. A fénykapu, onnantól kezdve csak a fény fontos a számára.

..se eget nem látott, se földet nem látott, csak egy kis kunyhóban rezgő mécsvilágot

A képek ösztönös nézete egész torzult rövidülésben jelent meg, mint egy halszemoptikával fényképezett kép. A valódi fényforrás a kunyhó. Körülötte az összes fa közép felé tart, mintha fel akarnák nyársalni a holdat. Ezzel az erdőhasonlattal megtörténik a belépés a mélytudatba.

Majd kocogtatunk az 1. a 2. és a 3. kunyhó ajtaján is. Az eddig tanácstalanul vándorló lélek most segítséggel ellátva, tudatosan megy tovább. Nem is megy, száll.

A saját mélytudatból hívtuk elő a megoldást.

A főszereplő-olvasó érintkezett a kollektív tudatalattival is: mások segítették (segítő anyókák) Istenhez került közelebb. Segítő szándéka immár cselekedetté vált. Megmenti testvéreit a mélytudat segítségével.

A három különböző szintű anyóka a három tudati szint egyre mélyebb képviselője: előző életek, vagy őrzők, vagy a kollektív tudatalatti képviselői.

A mélytudat ide képes visszanyúlni a megfelelő helyzetben.

3 szintet kell megjárni, mire megvan az irány. A megoldás már egyedül az ő feladata, de mivel segítséget kap az iratos kenőcstől ebben a mesében konkrét szárnyai nőnek. Az arany almától körtétől és diótól pedig megfelelő szellemi táplálékot ahhoz, hogy mindezt véghezvigye.

7. A REPÜLÉS  MEGINDUL

Ha jól sikerült a kapunyitás és a szereplők elhelyezése stb...akkor a

• gyermek maga éli meg a tanítást
• nem csak hallja, látja, hanem. Érzi! Átérzi!
• Vele történik, tehát hatni fog! A tanítás eléri célját. 

Ebben segíthet a jó könyvillusztráció és sajnos ebben gátolhat a rossz, amely még a meglévő szárnyakat is levágja.

A jó, megtanítja használni a szárnyakat, sőt új szárnyakat növeszt, segítségével az irodalmi mű többet ad, mint kép nélkül, átélhető és egyénre formálható sőt enneagram szerint később vissza-visszatérővé válhat az olvasó élete során így beépül a mindennapjaiba, befolyásolva azt az egykor átélt tanítások által.

Ezért fontos hát a jó illusztráció gyermekeink számára, és nagy a felelőssége annak a szülőnek, aki ezt a könyvesboltban kiválasztja.

Gábor Emese

2008-ban a XV.Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon elhangzott előadás publikált anyagából.